Apaj (Szlovákia)
Apaj (Opoj) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Nagyszombati | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Peter Bartovič | ||
Irányítószám | 919 32 | ||
Körzethívószám | 033 | ||
Forgalmi rendszám | TT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1269 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 205 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 135 m | ||
Terület | 4,62 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 18′, k. h. 17° 39′48.300000°N 17.650000°EKoordináták: é. sz. 48° 18′, k. h. 17° 39′48.300000°N 17.650000°E | |||
Apaj weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Apaj témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Apaj (szlovákul Opoj) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyszombattól 9 km-re délkeletre fekszik, az E58-as út mentén, Mátyusföld északi részén.[2]
Története
[szerkesztés]1266-ban említik először.
Vályi András szerint "APAJ. Opaj. Népes tót, és magyar falu Poson Vármegyében, birtokosai Ernyei, Szászy, Nedetzky, és Turotzi Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Majtény, mellynek filiája, és Farkashída között. Határja a’ gazdáskodásra igen alkalmatos, és termékeny földel bír, de a’ vízáradásoktól nem szabados, tulajdonságaira nézve hasonló Farkashída faluhoz, második Osztálybéli."[3]
Fényes Elek szerint "Apaj, (Opag), tót falu, Poson- az uj rend. szer. F. Nyitra vgyében, a Dudvágh mellett, Posonhoz 5 1/2, Nagyszombathoz 1 1/2 mfd. 577. kath., 66 zsidó lak. Ékesitik ezen helységet a kath. paroch templom, a földes urak csinos lakházai és kertjei. Határa 1. osztálybeli s igen termékeny; rétjei kétszer kaszálhatók, s egy kis erdeje is van. F. u. Szászy, Ernyey, Takács, Turóczy, s. m. t."[4]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 541, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 763 lakosából 759 szlovák volt.
2011-ben 947 lakosából 897 szlovák volt.
2021-ben 1269 lakosából 1197 (+4) szlovák, 2 (+5) magyar, (+2) cigány, 1 (+1) ruszin, 24 (+1) egyéb és 45 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek
[szerkesztés]-
Ľudovít Gašpar Zaosek plébános emléktáblája
- Itt született 1817-ben Bangya János honvéd ezredes, újságíró.
- Itt született 1924-ben František Hlavička tanár, költő.
- Itt szolgált Loveczky Ernő tanár, méhész.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ (Földünk térképeken) Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5 16. oldal E3
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk