Selpőc
| Selpőc (Šelpice) | |||
 | |||
| A római katolikus templom. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Nagyszombati | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1283 | ||
| Polgármester | Ružena Opálková | ||
| Irányítószám | 919 09 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | TT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 917 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 164 m | ||
| Terület | 10,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 25′ 60″, k. h. 17° 31′ 60″48.433333°N 17.533333°EKoordináták: é. sz. 48° 25′ 60″, k. h. 17° 31′ 60″48.433333°N 17.533333°E | |||
| Selpőc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Selpőc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Selpőc (1887-ig Selpicz, szlovákul Šelpice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyszombattól 8 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területe már a kőkorszakban is lakott volt, a régészek számos emléket találtak itt ebből az időből.
A település első írásos említése 1249-ből, Vencel cseh király okleveléből származik. Története szorosan kapcsolódik a közeli Vöröskő várához, melyet III. Béla király leánya, Přemysl Ottokár cseh király özvegye, Konstancia építtetett 1230 körül. 1530-ban a török felégette a falut, melynek lakossága elmenekült és csak 1539-ben telepítették újra, amikor a vár a Fuggerek birtoka lett. A 16. században délről sok, a török elől menekülő horvát érkezett a településre. 1777-ben Selpőcnek 356 lakosa volt és a lakosság száma egészen 1831-ig emelkedett, amikor a kolera 34 lakos életét követelte.
Vályi András szerint "SELPITZ. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bogdanótzhoz nem meszsze, mellynek filiája; 3 nyomásbéli határja középszerű, legelője, réttye kevés, fát más hegyekből nyernek az Uraságtól." [2]
Fényes Elek szerint "Szelpicz, tót falu, Poson most F.-Nyitra vármegyében, Szuhához 1 fertálynyira: 382 kath. lak., bortermesztéssel, s jó szántóföldekkel. F. u. gróf Pálffy Ferencz. Ut. post. Nagy-Szombat." [3]
Pozsony vármegye monográfiája szerint "Selpőcz, a nagyszombat–kuti helyi érdekü vasútvonal mentén fekszik. Tót kisközség, 79 házzal és 493 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan e község a bogdanóczi, klucsováni és a nemecsei birtoktestnek volt a része, melynek a XV. század közepén az Ulma család volt az ura. Korábbi birtokosául már 1283-ban a Rathold nemzetséget ismerjük, melynek tagjai e birtokon osztozkodnak. E nemzetség révén tartozik régi birtokosai közé a Kazai Kakas család. Ez időben Slpe volt a neve. 1438-ban Albert királytól kapták az Ulma családbeliek a helység egy részét. 1536-ban a vöröskői uradalomhoz csatolták és ekkor puszta helyként van említve, hova csak néhány év mulva kezdtek ismét lakosok telepedni. Később zálogjogon a Révayaké, de 1596-ban Pálffy Miklós báró magához váltja. 1627-ben a Pálffyak itt vámjogot nyertek II. Ferdinándtól. A Pálffyak maradtak mindvégig az urai és ma is id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. A hagyomány a Rákóczy-korból a következő tót verset tartja fönn: „Rákóczy, Bercsényi bol naš stric, – Hodivau na hodi do Selpic”. Vagyis: Rákóczy, Bercsényi bátyánk volt, – Selpiczre búcsúra eljárt volt. Tény, hogy Bercsényi Miklós, mint egyik leveléből is kitünik, 1704 deczember 24-én itt tartózkodott. Temploma nincs a községnek. A fentebb említett Nemecsének, a hajdani uradalomnak a nevét ma már csak egy dűlőnév tartja fenn. A község postája, távírója és vasúti állomása Bogdány-Selpőcz."[4]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 550, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 554 lakosából 550 szlovák volt.
2011-ben 770 lakosából 735 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1946-ban épült. Bogdány filiája.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye.
A Nagyszombati járás települései | ||
|---|---|---|
Nagyszombat (Trnava) | ||
|  | |