Ugrás a tartalomhoz

Cífer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Taz (vitalap | szerkesztései) végezte 2024. június 7., 22:26-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (→Irodalom: 2023)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2024. június 7.) ezen a változaton alapul.
Cífer (Cífer)
Cífer zászlaja
Cífer zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásNagyszombati
Rangközség
PolgármesterMaroš Sagan
Irányítószám919 43
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámTT
Népesség
Teljes népesség4500 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség129 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság135 m
Terület29,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 56″, k. h. 17° 29′ 42″48.315556°N 17.495000°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 56″, k. h. 17° 29′ 42″48.315556°N 17.495000°E
Cífer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cífer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cífer (korábban Biksárd) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyszombattól 10 km-re délnyugatra fekszik, Dajta és Pusztapát tartozik hozzá.

Története

[szerkesztés]

A 19. század 60-as és 70-es éveiben feltárt régészeti leletek tanúsága szerint a község területén a korai kőkorszaktól kezdve éltek emberek. Ennek legjelentősebb emléke az a kisméretű, nőalakot ábrázoló agyagszobor, mely egyedülálló egész Közép-Európában. Az újkőkor időszakából mintegy 300 tárgy került elő, ezek itteni emberi településre utalnak. A korai bronzkorból öt csontvázas sírt ástak ki az i. e. 2. évezred időszakából. A leletek alapján feltételezhető, hogy a település a késő vaskorig folyamatosan lakott volt. Egyebek mellett a kerámiatárgyak változatos formái kerültek elő ebből a korszakból. A későbbi korból főként a kelták hagyták itt névjegyüket. A római korban e területen főként germán törzsek laktak, településüknek gazdag leletei kerültek elő. Az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település volt itt. A község területén feltárt 4. századi római épületmaradványokat egyes régészek római őrállomásként, az újabb kutatások alapján mások viszont kvád előkelőség rezidenciájaként azonosítják. Ugyancsak megtalálhatók voltak a 6. század elején érkezett szláv törzsek településének nyomai.

A falu legelső írásos említése 1291-ből, az esztergomi káptalan okleveléből származik, amelyben az elefánti uradalom felosztásról rendelkezik. Egy 1322-es oklevél újabb adatokat tartalmaz az elefánti nemesek birtokairól, melyek között Cífer is szerepel. Később a pozsonyi váruradalom részeként említik. A község Szent Mihály temploma ekkor már állt, valószínűleg a 13. század második felében épült. Később elpusztult és újat kellett építeni helyette. 1427-ben a Födémesi családbeliek fizették ki özv. Checheni Katalin itteni hitbérét.[2] 1529-ben a Bécs körül portyázó török sereg fosztotta ki a falut, később is érték török rajtaütések. A 16. században délről a török elől menekülő horvát népcsoportok érkeztek a községbe. A Bocskai-felkelés alatt a falu majdnem elnéptelenedett a hadak pusztításai miatt, 1605-ben csak két háza állt. 1638. március 12-én egy tűzvészben porig égett a település. A 18. század második felére a település kiheverte a korábbi megpróbáltatásokat. Lakói mezőgazdasággal, kereskedelemmel, szeszfőzéssel, kézművességgel foglalkoztak. Nagyszámú zsidó is élt a községben, akiknek saját zsinagógájuk és iskolájuk volt. A katolikus iskola 1827-ben létesült. 1837 és 1846 között megépült a Pozsony–Nagyszombat–Szered lóvasút, amely érintette Cífert is. A század végén a Felső-majorban szeszfőzde működött.

A 19. század közepén Fényes Elek szerint „Czifer, tót mező-város, Pozson most F.-Nyitra vgyében, a Pozsontól Nagy-Szombatba vivő országutban. Nagy-Szombathoz 1 1/2 órányira. Lakja 860 kath., 260 zsidó. Kath. paroch. templom. Synagóga. Ékesiti az uraság csinos kastélya, kertje, s több gazdaságos épületei. Határja róna, szántóföldje sok és szép rozsot, buzát, zabot, árpát, kolompért terem; legelője szűk; rétjei jók. F. u. nagy részt gr. Zichy Károly, de birnak benne még egynehány nemesek is.”[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Közlekedés

[szerkesztés]

Vasúti

[szerkesztés]
Bővebben: Cífer vasútállomás

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1827 lakosából 1589 szlovák, 187 magyar, 48 német és 3 egyéb anyanyelvű volt.

2001-ben 3806 lakosából 3753 szlovák volt.

2011-ben 4025 lakosából 3854 szlovák volt.

Neves személyek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Vladimír Varsik 2023: Die spätantike quadische Residenz in Cífer-Pác. Študijné zvesti 70/1
  • Robert Iván 2021: Pece z rímskeho dočasného tábora v Cíferi–Páci. Zborník Slovenského Národného Múzea - Archeológia 31.
  • Vladimír Mitáš – Ján Rajtár – Ján Tirpák 2021: Ďalšie predmety z doby bronzovej z Cífera-Pácu. Zborník Slovenského Národného Múzea - Archeológia 31.
  • Rajtár, J. - Zábojník, J. 2021: Migration Period Finds from Cífer-Pác. Slovenská archeológia - Supplementum 2.
  • Fusek, G. 2021: Ohrringe mit Pendilien aus Cífer-Pác. Slovenská archeológia - Supplementum 2.
  • Vladimír Mitáš-Ján Rajtár-Ján Tirpák 2020: Kovové dýky z Cífera a okolité osídlenie v stupňoch BA2 – BB1. Zborník Slovenského Národného Múzea - Archeológia 30.
  • Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 70 No. 205.
  • Vladimír Varsik-Titus Kolník 2013: Cífer-Pác – Neue Erkenntnisse zur spätantiken quadischen Elitenresidenz. In: Matthias Hardt-Orsolya Heinrich-Tamáska (Hrsg.): Macht des Goldes, Gold der Macht. Weinstadt, 71-90.
  • Varsik, V. - Kolník, T. 2011: Die spätrömische Töpferei von Cífer-Pác, Westslowakei. In: Drehscheibentöpferei im Barbaricum. Bonn - Vor- und Frühgeschichtliche Archäologie Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität, 333-354.
  • Ivan Cheben - Matej Ruttkay 2010: Römische Militärausrüstungsgegenstände aus dem germanischen Grubenhaus in Cífer. Slovenská archeológia LVIII-2, 309-336.
  • Tereza Štolcová – Titus Kolník 2010: Tkáčske dielne z neskorej doby rímskej v Cíferi-Páci. In: Archeológia barbarov 2009 - Hospodárstvo Germánov. Nitra.
  • Varsik, V. - Kolník, T. 2009: Objekty zo začiatočnej fázy doby sťahovania národov Cíferi-Páci. Zborník Slovenského národného múzea - Archeológia CIII/19, 257-270.
  • Kolník, T. - Varsik, V. 2006: Hrnčiarske pece z mladšej doby rímskej v Cíferi-Páci. Zborník SNM 100 - Archeológia 16, 409-432.
  • H.-H. Müller - C. Ambros 1994: Neue frühgeschichtliche Pferdeskelettfunde aus dem Gebiet der Slowakei. Štud. Zvesti 30, 119-120.
  • Jozef Zábojník 1988: On the problems of settlements of the Avar Khaganate Period in Slovakia. Arch. roz. 40, 414, obr. 26: 3, 5-6.
  • Jozef Zábojník 1985: Výskum včasnostredovekého pohrebiska v Cíferi-Páci. Štud. Zvesti 21, 205-220.
  • Bohuslav Chropovský-Gabriel Fusek 1984: Výskum pohrebiska v Cíferi-Páci. AVANS 1983, 89-90.
  • Titus Kolník 1980: Výskum v Cíferi-Páci v roku 1978. AVANS 1978, 148, obr. 70: 1, 77: 3, 5-6.
  • Titus Kolník 1980: Výskum v Cíferi-Páci v roku 1979. AVANS 1979, 109, obr. 56.
  • Titus Kolník 1978: Ďalšia etapa výskumu v Cíferi-Páci. AVANS 1977, 134, obr. 76: 1.
  • Jozef Zábojník 1977: Slovanské pohrebisko v Cíferi-Páci. AVANS 1976, 294-298.
  • Zlata Čilinská 1976: Pohrebisko z 8. storočia v Cíferi-Páci. AVANS 1975, 82-85.
  • Titus Kolník 1976: Rímska stanica v Cíferi-Páci (výskum 1975). AVANS 1975, 136, obr. 99: 2
  • Titus Kolník 1975: Cífer-Pác - Stanica z mladšej doby rímskej. III. medzinárodný kongres slovanskej archeológie. Nitra, 11-13, 22-24.
  • Titus Kolník 1975: Výskum v Cíferi-Páci v roku 1974, 60.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cífer&oldid=27194832”