Ugrás a tartalomhoz

Duschek Ferenc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duschek Ferenc
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő
1848. szeptember 28. – 1849. augusztus 11.
ElődKossuth Lajos
UtódLónyay Menyhért (1867 után)

Született1797. augusztus 28.[1]
Radovesice
Elhunyt1872. október 17. (75 évesen)

Foglalkozás

Duschek Ferenc aláírása
Duschek Ferenc aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Duschek Ferenc témájú médiaállományokat.

Duschek Ferenc (Radovesnice I, 1797. augusztus 28.Csornkovec, 1873. október 27.) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pénzügyminisztere.

Élete

[szerkesztés]

Budán, Egerben és Pesten tanult és a hivatalos pályára lépett. Szorgalma és képzettsége által annyira megnyerte gróf Majláth József kincstári elnök kegyét, hogy maga mellé vette tollnokul, amikor királyi biztosként kiküldték Fiume és a tengermellék visszakebelezésére. Innen mint kamarai fogalmazó jutott vissza Budára; ott titkárságig emelkedett, azután a kancelláriánál lett titkár, végre részt vett az államtanácsnál, a monarchiának akkor legfőbb és legfontosabb közigazgatási hatóságánál. Ott tevékenysége által igen nagy befolyásra tett szert; Széchenyinek közgazdasági tervei keresztülvitelénél leginkább vele volt dolga.

Polgári származása dacára 1845-ben a magyar királyi udvari kamara alelnökévé nevezték ki. Nagy érdemei elismeréséül 1821. január 26-án, Duschek Ferenc, a budai kamarai kerület főerdőfelügyelője I. Ferenc magyar királytól nemességet és családi címert szerzett.[2]

Az 1848-as forradalom során Kossuth mint pénzügyminiszter, a tapasztalt kiváló szakférfiút hívta meg maga mellé államtitkárnak. A régi rendszer próbált hivatalnoka bevált a forradalmi viszonyok közt is, s minthogy minisztere másfelé volt elfoglalva, valójában ő vezette az egész nagy fontosságú tárcát. Bár múltjánál és koránál fogva nem volt forradalmi szellemű, elvállalta Kossuth kormányzósága alatt a forradalmi kormányban a pénzügyminiszteri tárcát. A temesvári csata után ő is menekülni igyekezett, de az arad-lugosi országúton feltartóztatták, s így a vele levő irattal s kincstárral (körülbelül 5 millió forint), megadta magát az osztrák seregnek. Haditörvényszék elé állították, de csak rövid ideig szenvedett fogságot.

Életét teljes magányban végezte. Abban a fekete könyvben, mely Ács mellett Klapka birtokába jutott, és amelyet Horváth Mihály látott, neve mellé az volt jegyezve: teljesen igazolt. Másrészt Kossuth teljesen meg volt elégedve működésével, és nem kétséges, hogy a forradalom alatt a lehető legjobban kezelte a pénzügyet, a régi osztrák bürokrata pontosságával s lelkiismeretességével.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Duschek, Franz (BLKÖ)
  2. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 64. kötet - 649 - 653. oldal


Elődje:
Batthyány Lajos
Utódja:

(A bécsi kormány hatáskörében)