Ugrás a tartalomhoz

Kissenkőc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kissenkőc (Cerové)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kissenkőc (szlovákul Cerové) Senkőc településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Bazini járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bazintól 7 km-re keletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település 1594-ben keletkezett, ekkor alapította a senkőci határban Illésházy István. Első lakosai horvátországi menekültek voltak Sisak városából, ezért eredetileg Sisek néven volt ismert.[1] Az eleinte mezőgazdasági jellegű település gazdasági élete a 19. században lendült fel, amikor megépült a Nagyszombat és Pozsony közötti vasútvonal.

Vályi András szerint "SENQUICZ. Kis, és Nagy Senquicz. Két tót falu Pozsony Várm. földes Urok Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok; Kis Senquicz Nagy Senquicznek filiája; fekszenek Modor, és Bazinhoz 3/4 mértföldnyire. Bővebb leírását lásd Kovacsics Márton Úrnak Merkúrjában; a’ ki itten született vala. Határja középszerű, borai jelesek, külömbféle vagyonnyaiknak eladására jó módgyok van."[2]

Fényes Elek szerint "Senguicz, (Kis), tót falu, Poson vgyében, egy kis fél órányira N. Senguicztől, 264 kath. lak., bortermesztéssel. F. u. gr. Pálffy Ferencz."[3]

Pozsony vármegye monográfiája szerint "Kissenkvicz, a pozsony–zsolnai vasútvonal mentén fekvő tót kisközség, 45 házzal és 327, róm. kath. vallású lakossal. Ősi neve Csánok volt és 1256-ban Chanuk néven a pozsonyi vár tartozékaként említtetik. 1346-ban a Nagymartoni családot uralta. 1434-ben Zsigmond király a Fraknói grófokat erősíti meg birtokában, de egy évvel később a Fraknói grófok már Molnári Kelemen győri püspöknek adják át. A XVI. században lakosai kipusztultak, s később Illésházy nádor horvátokat telepített ide és azóta viseli mai nevét, minthogy Nagysenkvicz szomszédságában van. 1647-ben már a Pálffyak tulajdona és most id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. A község postája Nagysenkvicz, távírója Modor és vasúti állomása Modor-Senkvicz."[4]

A trianoni békeszerződésig mindkét falu Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. Kis- és Nagysenkőcöt 1964-ben Šenkvice néven egyesítették.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban Kissenkőc (Malé Čanikovce) 248 lakosából 5 magyar és 234 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben Kissenkőc 247 lakosából 6 magyar és 241 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban Kissenkőc 327 lakosából 3 magyar és 318 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben Kissenkőc 396 lakosából 4 magyar és 384 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben Kissenkőc 428 lakosából 7 magyar és 416 csehszlovák volt.

1930-ban Kissenkőc 462 lakosából 1 magyar és 460 csehszlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1889-ben épült egy korábbi harangláb helyén.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Územný plán obce Šenkvice - návrh [1]
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye.

Források

[szerkesztés]
  • Ján Dubovský - Gustáv Ret 1966 (ed.): 400 rokov Šenkvíc

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kissenkőc&oldid=27580223”