Nemeskajal
| Nemeskajal (Kajal) | |
 | |
| Evangélikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galántai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1297 |
| Polgármester | Farkas Lívia |
| Irányítószám | 925 92 |
| Körzethívószám | 031 |
| Forgalmi rendszám | GA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1554 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 108 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 117 m |
| Terület | 13,82 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 10′ 60″, k. h. 17° 46′ 60″48.183333°N 17.783333°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 60″, k. h. 17° 46′ 60″48.183333°N 17.783333°E | |
| Nemeskajal weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeskajal témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nemeskajal (1899-ig Kajal, szlovákul Kajal) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.
Kiskajal és Óny puszta (1283 Ouun/ Own[2]) tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Galántától 5 km-re keletre fekszik, szomszédos települései Tósnyárasd és Vágkirályfa. A település közelében található a Vág felduzasztásából létesített Vágkirályfai víztározó.
Története
[szerkesztés]Harcosgyepi-dűlőjében a középkorban valószínűleg határőrfalu volt. A mai települést 1297-ben említik először. Mozgalmas története során többször pusztították hadak és katasztrófák. A falu legrégibb ismert pecsétje 1855-ből származik. Pecsétjén késő gótikus pajzsban kardot tartó lovas, a pajzs fölött sisak, rajta kardot tartó kar. A körirat szövege: Nemes Kajal helység 1855.[3] Iskolájának legkorábbi említése 1790-ből származik.
Vályi András szerint "KAJAL. Magyar nemes falu Posony Várm. földes Urai c. Boronkay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és más vallásúak, Plébániája 1780dikban állíttatott fel; és az előtt Galántához tartozott, G. Batthyáni Fülep nevezetes fundátziót tett a’ Plébánusnak tartására, fekszik Galántához 2/4 mértföldnyire, határja középszerű, réttye, erdeje van."[4]
Fényes Elek szerint "Kajal, magyar falu, Pozsony vmegyében, Galanthához keletre 1 órányira. Lakja 986 kath., 165 evang., 26 reform., 28 zsidó. Kath. paroch. templom. Sok rét és legelő; nagy juhtenyésztés. F. u. többen. Ut. p. Szered."[5]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.
A második világháború után a szlovák–magyar lakosságcsere keretében magyar lakosainak egy részét áttelepítették Magyarországra és a helyükre magyarországi szlovákok települtek.[6]
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 1440 lakosából 1302 magyar és 30 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 1487 lakosából 1455 magyar és 28 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 1465 lakosából 1454 magyar és 9 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1457 lakosából 1449 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 1506 lakosából 1490 magyar és 9 csehszlovák volt.
1930-ban 1575 lakosából 1472 magyar és 60 csehszlovák volt.
1941-ben 1516 lakosából 1512 magyar és 4 szlovák volt.
1970-ben 1702 lakosából 1370 magyar és 327 szlovák volt.
1980-ban 1493 lakosából 1189 magyar és 296 szlovák volt.
1991-ben 1306 lakosából 1049 magyar és 249 szlovák volt.
2001-ben 1417 lakosából 1004 magyar és 358 szlovák volt.
2011-ben 1499 lakosából 891 magyar, 496 szlovák, 11 cigány, 4 cseh, 3-3 ukrán és német, 2 ruszin, 1 horvát és 88 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 1554 lakosából 783 (+47) magyar, 3 (+6) cigány, 616 (+29) szlovák, 2 (+1) ruszin, 13 egyéb és 137 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]
Nevezetességei
[szerkesztés]-
A település 700. évfordulójára átadott emlékmű (1297–1997)
- Római katolikus temploma (Szentolvasó Királynője) a 16. században épült reneszánsz stílusban.[8] A 19. század végén teljesen átépítették, ekkor nyerte el mai formáját. Utolsó rekonstrukciója 1992-1995 között történt.
- Evangélikus templomát 1898-ban építették neogótikus stílusban. 1995 és 1998 között restaurálták.
- Művelődési házát 2012-ben újították fel.
- Egy ideig itt éltek Petőfi Sándor apai felmenői.[9]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1879. november 8-án Szokolay Antal teológus, esztergomi kanonok.[10]
- Itt született 1921. március 21-én Chemez Árpád festőművész.
- Itt született 1925. május 25-én Meisel Tibor vegyészmérnök, egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora.
Oktatás
[szerkesztés]- Iskola: Nemeskajali Magyar Tannyelvű Alapiskola 1.-4.
- Óvoda: Nemeskajali Magyar Tannyelvű Óvoda
Kulturális élete
[szerkesztés]- Szürke ló Színjátszókör
Galéria
[szerkesztés]-
Alapiskola -
Nepomuki Szent János-szobor -
Kopjafák a templom mögött, balról jobbra: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója, a település 700. évfordulója, 1948-as kitelepítés -
Kereszt 1918-ból
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Szentpétery Imre - Borsa Iván 1961: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/ 2-3 1272-1290. Budapest, 322 No. 3254, 3256.
- ↑ Pukkai, L. 1997: Kajal-Nemeskajal. Nitra, 15
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Nemeskajal (Kajal). A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól napjainkig. (Hozzáférés: 2010. november 19.)
- ↑ ma7.sk
- ↑ Forster Gyula (szerk.) 1906: Magyarország műemlékei II. Budapest, 658.
- ↑ Csergheő Géza: Petőfi Sándor származása és czímere. Turul 1889/4.
- ↑ Beke Margit 1989: Esztergomi kanonokok (1900-1985). Unterhaching, 104-105.
Irodalom
[szerkesztés]- Magda Pichlerová 1978: Nález kamenného sekeromlatu vo Váhu pri obci Kajal. AVANS 1977, 199.
- Pukkai László 1997: Kajal-Nemeskajal. Nitra.
- 1477: DLDF 91008; 275744
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
A Galántai járás települései | ||
|---|---|---|
Galánta (Galanta) | ||
|  | |
