„Azbesztháló” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Vlk (vitalap | szerkesztései) a Kerek korong? Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés Android-alkalmazás-szerkesztés |
|||
| (18 közbenső módosítás, amit 14 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[File:Asbestos Cooking Mats (Heat Spreaders) from the 1960s.jpg|bélyegkép|jobbra|Konyhai tűzálló edényalátétek azbeszthálóból (1960-as évek)]] |
|||
| ⚫ | |||
[[Fájl:15cm by 15cm Wire Gauze.jpg|alt=|bélyegkép|12,5 x 12,5 cm-es laboratóriumi azbesztháló]] |
|||
Laborokban használatos eszköz melyet melegítéskor [[vasháromláb]]ra helyeznek alá teszik a hőforrást ([[Bunsen-égő]] , [[Teclu-égő]] , [[borszeszégő]]) majd ráhelyeznek olyan üvegből készült edényeket melyeket nem lehet egyébként közvetlenül melegíteni ugyanakkor hőállóak ([[lombik]] , [[főzőpohár]]). Ez a háló egyenletesen melegíti fel az edényben található anyagot , oldatot és ezért nem reped el a [[főzőpohár]]. |
|||
10–20 cm-es, négyszögletes dróthálóba ágyazott [[azbeszt]]cement-korong. A dróthálót a széleken visszahajtják, hogy kellően merev legyen. Kémiai [[laboratórium]]okban lánggal történő ([[Bunsen-égő]]vel, [[Teclu-égő]]vel, [[borszeszégő]]vel) melegítésnél használják. |
|||
== |
== Használata == |
||
Hőálló üvegből készült, de formája miatt (kis sugarú hajlatok) lánggal közvetlenül nem melegíthető üvegedények ([[Erlenmeyer-lombik]], [[főzőpohár]]) melegítéséhez a láng és az üvegedény közé az azbeszthálót vasháromlábra helyezzük, amely a hőt egyenletesen eloszlatja,<ref name=":0">{{Cite web |url=http://www.omfi.hu/letolt/azbeszt_gyakorlati_utmutato.pdf# |title=Azbeszt gyakorlati útmutató, OMFI |accessdate=2016-08-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140714183437/http://www.omfi.hu/letolt/azbeszt_gyakorlati_utmutato.pdf# |archivedate=2014-07-14}}</ref> a rátett edényt egyenletesen melegíti, így az nem reped meg. |
|||
Tulajdonképpen egy dróthálóból áll amin egy [[azbeszt]]lap darabka van. Az [[azbeszt]] hőálló de átmelegedik és így egyenletesen melegíti az edényt. [[A Tanulói kísérleti eszközök]] közé tartozik mivel teljesen veszélytelen de csak [[tanár]]i felügyelet mellett használható. |
|||
Régebben konyhai gáztűzhelyekhez is készült hasonló lángelosztó, szélén fém pánttal. |
|||
Az [[azbeszt]]tartalmú eszközök gyártásának betiltása óta az azbesztcement lap helyett kerámiát használnak és „drótháló hőterelő betéttel” néven forgalmazzák. |
|||
[[A Tanulói kísérleti eszközök]] közé tartozik, mivel teljesen veszélytelen, de csak [[tanár]]i felügyelet<ref name=":0" /> mellett használható. A használat veszélye minimális, mivel kis felületről és rövid ideig tartó használatról van szó; ezért az esetleg keletkező azbesztpor káros hatása nem érvényesül a kísérletezés közben. |
|||
== Források == |
|||
{{források}} |
|||
| ⚫ | |||
{{LaborFelszerelés}} |
|||
{{nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{portál|Kémia}} |
|||
[[Kategória: |
[[Kategória:Tárgyak]] |
||
[[Kategória:Laboratóriumi eszközök]] |
|||
A lap jelenlegi, 2024. július 6., 07:53-kori változata
_from_the_1960s.jpg)
10–20 cm-es, négyszögletes dróthálóba ágyazott azbesztcement-korong. A dróthálót a széleken visszahajtják, hogy kellően merev legyen. Kémiai laboratóriumokban lánggal történő (Bunsen-égővel, Teclu-égővel, borszeszégővel) melegítésnél használják.
Használata
[szerkesztés]Hőálló üvegből készült, de formája miatt (kis sugarú hajlatok) lánggal közvetlenül nem melegíthető üvegedények (Erlenmeyer-lombik, főzőpohár) melegítéséhez a láng és az üvegedény közé az azbeszthálót vasháromlábra helyezzük, amely a hőt egyenletesen eloszlatja,[1] a rátett edényt egyenletesen melegíti, így az nem reped meg.
Régebben konyhai gáztűzhelyekhez is készült hasonló lángelosztó, szélén fém pánttal.
Az azbeszttartalmú eszközök gyártásának betiltása óta az azbesztcement lap helyett kerámiát használnak és „drótháló hőterelő betéttel” néven forgalmazzák.
A Tanulói kísérleti eszközök közé tartozik, mivel teljesen veszélytelen, de csak tanári felügyelet[1] mellett használható. A használat veszélye minimális, mivel kis felületről és rövid ideig tartó használatról van szó; ezért az esetleg keletkező azbesztpor káros hatása nem érvényesül a kísérletezés közben.
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Azbeszt gyakorlati útmutató, OMFI. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
|
Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |