Kisszabos

	Kisszabos (Slavoška)
	; Kisszabos zászlaja
	; Kisszabos zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Rozsnyói
Rang	község
Első írásos említés	1563
Polgármester	Ján Jakubovský
Irányítószám	049 34
Körzethívószám	058
Forgalmi rendszám	RV
	Népesség
Teljes népesség	132 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	29 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	423 m
Terület	4,50 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 43′ 37″, k. h. 20° 20′ 16″48.726944°N 20.337778°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 37″, k. h. 20° 20′ 16″48.726944°N 20.337778°E
	Kisszabos weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszabos témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisszabos (szlovákul: Slavoška) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése

Rozsnyótól 28 km-re, északnyugatra fekszik.

Története

A falut 1563-ban a vlach jog alapján telepítették, a csetneki Bebek uradalomhoz tartozott. Ekkor említik először „Zlauozka” alakban. 1566-ban 3 portája adózott, de egy török rajtaütés következtében 1599-ig lakatlan volt. 1686-ban „Kiss Slaboska”, illetve „Pusta Slaboska” a neve. A 17. századtól Krasznahorka váruradalmának része. 1773-ban 32 jobbágy és 6 zsellércsalád élt a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis, és Nagy Szlabos. Slavorum villa, Slabosovcze. Két tót falu Gömör Várm. földes Uraik leginkább Andrási, és más Uraságok is, lakosaik katolikusok, és többen evangelikusok, fekszenek Rochfalva felett, Csetnekhez nem igen meszsze; 1561-ben az Ozmanok’ jármát sínylették, 1765-ben pedig elégett vala; határbéli földgyeik a’ lakosoknak számokhoz képest kevesek; 3 vas hámorjok van, mellyekben a’ férjfiak, az aszszonyok pedig lennel is foglalatoskodnak; fájok nintsen.”^[2]

1828-ban 30 házában 345 lakos élt, akik pásztorkodással, mezőgazdasággal, fuvarozással és szövéssel foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Kis-Szlabos, Mala-Szlaboszka, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyében, Csetnekhez 1 1/2 órányira: 9 kath., 336 evang. lak. Földei hegyen feküsznek, s vizmosások rongálják; juhot tart; gabonával kereskedik. A csetneki uradalomhoz tartozik.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisszlabos, csetnekvölgyi tót kisközség, 40 házzal és 121 ág. h. ev. lakossal. A csetneki uradalomhoz tartozott és azzal együtt került az Andrássyak kezébe. Tót neve Mala-Szlaboszka volt. Ág. h. ev. temploma 1856-ban épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Csetnek.”^[4]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 188, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 122 lakosából 99 szlovák és 20 cigány volt.

2011-ben 131 lakosából 129 szlovák.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. december 8.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. december 8.)

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Rozsnyói járás m v sz A Rozsnyói járás települései
Rozsnyó (Rožňava)
Alsósajó (Nižná Slaná) · Andrási (Pača) · Annafalva (Hanková) · Barka (Bôrka) · Berdárka (Brdárka) · Beretke (Bretka) · Berzéte (Brzotín) · Berzétekőrös (Kružná) · Betlér (Betliar) · Csetnek (Štítnik) · Csoltó (Čoltovo) · Csucsom (Čučma) · Dernő (Drnava) · Dobsina (Dobšiná) · Felsősajó (Vyšná Slaná) · Gacsalk (Gočaltovo) · Gecelfalva (Koceľovce) · Gócs (Gočovo) · Gömörhosszúszó (Dlhá Ves) · Gömörpanyit (Gemerská Panica) · Hámosfalva (Rozložná) · Hárskút (Lipovník) · Henckó (Henckovce) · Imrikfalva (Dedinky) · Jablonca (Silická Jablonica) · Jólész (Jovice) · Kecső (Kečovo) · Kisfeketepatak (Kobeliarovo) · Kisgencs (Honce) · Kiskovácsvágása (Kováčová) · Kisszabos (Slavoška) · Körtvélyes (Hrušov) · Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie) · Kuntapolca (Kunova Teplica) · Lekenye (Bohúňovo) · Lucska (Lúčka) · Márkuska (Markuška) · Martonháza (Ochtiná) · Melléte (Meliata) · Nagyszabos (Slavošovce) · Oláhpatak (Vlachovo) · Özörény (Gemerská Hôrka) · Páskaháza (Pašková) · Pelsőc (Plešivec) · Pelsőcardó (Ardovo) · Pétermány (Petrovo) · Rekenyeújfalu (Rakovnica) · Restér (Roštár) · Rozsfalva (Rochovce) · Rozsnyórudna (Rudná) · Sajóréde (Rejdová) · Sebespatak (Rožňavské Bystré) · Szabados (Čierna Lehota) · Szádalmás (Jablonov nad Turňou) · Szádvárborsa (Silická Brezová)· Szalóc (Slavec) · Szilice (Silica) · Sztracena (Stratená) · Tornagörgő (Hrhov) · Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka) · Veszverés (Gemerská Poloma)