Ugrás a tartalomhoz

Szádvárborsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Berzova.
Szádvárborsa (Silická Brezová)
Szádvárborsa címere
Szádvárborsa címere		 Szádvárborsa zászlaja
Szádvárborsa zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rangközség
Első írásos említés1399
PolgármesterAlžbeta Sanislóová
Irányítószám049 11
Körzethívószám058
Forgalmi rendszámRV
Népesség
Teljes népesség142 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság430 m
Terület13,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 32′, k. h. 20° 29′48.533333°N 20.483333°EKoordináták: é. sz. 48° 32′, k. h. 20° 29′48.533333°N 20.483333°E
Szádvárborsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szádvárborsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szádvárborsa vagy Borzova (1906-ig Borzova, szlovákul: Silická Brezová) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Rozsnyótól 22 km-re délre, a magyar határ mellett található.

Története

[szerkesztés]

A falu határában talált régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek. A bükki kultúra települését és a hallstatti kultúra hamvasztásos temetőjét tárták itt fel a régészek.

A mai települést 1399-ben „Borzua" néven említik először, első tulajdonosa a Szalonnai család volt. Később a Bebekek, majd a 17. századtól az Andrássyak birtokában állt. Utolsó birtokosai az Eszterházyak. 1427-ben 18 portája adózott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BORZOVA. Fel Borzova. Elegyes falu Torna Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, fekszik Jablontzának szomszédságában, mellynek filiája, a’ jeges barlangnak völgyében, napkeletról tserfás erdejének, ’s kősziklás hegyeinek alatta, mellyektöl keríttetik; sovány, és követses határja miatt, harmadik Osztálybéli."[2]

1828-ban 75 házában 619 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Borzova, magyar falu, Abauj-Torna vmgyében, Pelsőczhöz keletre egy mfdnyire: 19 kath., 600 ref. lak. Határa hegyes, sovány és kövecses. Eredeje bikk és tölgyfákból áll. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Rosnyó."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Borzova, a gombaszögi fensíkon fekvő magyar kisközség, 87 házzal és 462, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. Krasznahorka vár tartozéka volt. A mult század elején Eszterházy Pál volt a földesura, most pedig gr. Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Az ú. n. ordonhegyi erdőmagaslaton több régi, mesterséges verem látható, melyeknek keletkezési ideje és rendeltetése ismeretlen. Állitólag itt hajdan ólombánya volt. A községben református templom van, mely 1798-ban épült. Ide tartozik Korotnok puszta. Postája Sziliczén van, távírója és vasúti állomása pedig Gombaszögön."[4]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Határában márványt bányásznak.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 484 lakosából 10 szlovák és 457 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 467 lakosából 2 szlovák és 465 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 462 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 423 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 426 lakosából 425 magyar volt.

1930-ban 420 lakosából 1 csehszlovák és 411 magyar volt.

1941-ben 414 lakosából 1 szlovák és 413 magyar volt.

1991-ben 230 lakosából 27 szlovák és 202 magyar volt.

2001-ben 192 lakosából 141 magyar és 43 szlovák.

2011-ben 171 lakosából 128 magyar és 41 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szádvárborsa&oldid=25708394”