Susa (Magyarország)
Susa | |
Közigazgatás | |
Település | Ózd |
Alapítás ideje | 1213 |
Városhoz csatolás | 1978 |
Korábbi rangja | kisközség |
Irányítószám | 3621 |
Körzethívószám | 48 |
Polgármester | Janiczak Dávid (Az Ózdiakért és Ózdért) |
Országgyűlési képviselő | Riz Gábor (Fidesz) |
Népesség | |
Teljes népesség | 247 fő (2011. okt. 1.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 195 m |
Távolság a központtól | 6 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 16′ 24″, k. h. 20° 14′ 45″48.273330°N 20.245768°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 24″, k. h. 20° 14′ 45″48.273330°N 20.245768°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Susa témájú médiaállományokat. |
Susa korábban önálló község, 1978 óta Ózd városrésze.
Fekvése
[szerkesztés]A zsáktelepülés a Heves–Borsodi-dombságon, a II. katonai felmérés térképein még Susai patak néven jegyzett, ma Uraj-patak néven ismert patak forrásánál, a patak völgyének elején, a magyar-szlovák határ mellett, a városközponttól 6 km-re észak-északnyugatra található. Legközelebbi település 2,5 km-re északnyugatra Jéne (Janice), ahová földutakon keresztül lehet csak eljutni, északra 3,8 km-re Rimaszécs (Rimavská Seč), dél-délkeletre 3 km-re pedig Uraj (szintén Ózd része). A település tömegközlekedését a 8-as helyi járat jelenti.
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
2001 | 200
|
2011 | 247
|
Története
[szerkesztés]A Gömör vármegyei falu első írásos említése 1213-ban a Váradi regestrumban szerepel. Első ismert birtokosa a Hangony nemzetség volt, majd annak kihalta után a Losonczi család birtoka volt. A török elpusztította a falut, ami másfél évszázadig lakatlan maradt, s csak az 1700-as években kezdett újra benépesülni. Lakossága a középkor óta színmagyar.
Vályi András szerint SUSA. „Elegyes falu Gömör Várm. földes Ura Losonczy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Sz. Simonhoz 290nem meszsze, és annak filiája; határja középszerű.”[2]
Fényes Elek szerint „Sussa, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rimaszombathoz délre 1 órányira, 79 kath., 93 ref. lak. F. u. többen.”[3]
Az 1800-as években már mint református községet tartották számon.
1898-ban építették a templomot – a régi fatemplom helyére, téglából –, és 1983-ban felújították. A trianoni békeszerződésig Gömör és Kishont vármegye Rimaszécsi járásához tartozott. 1919-ben cseh megszállás alá került, és bár a békeszerződés alapján Magyarországon maradt, az idegen megszállás csak 1922-ben ért véget. Négy másik településsel együtt[4] 1978-ban csatolták Ózdhoz.
Nevezetességek
[szerkesztés]- 1850-ben Tompa Mihály is Susán vendégeskedett felesége rokonainál és itt, egy szilfa árnyékában írta meg a Gólyához című költeményét.
- A 19. században épült Bronts-kastély, ma a Szent Anna Szeretetotthon működik benne.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=14492
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Center, Hodoscsépány, Szentsimon és Uraj.